A pánok, svenkek lehetnek:
- vízszintesek, függőlegesek, kanyarított, zoommal társított
A svenk lehet fordított irányú is (balról jobbra) – nyíllal jelöljük az irányát, és start ill. stop jelzéssel az elejét, végét.
A svenk minden képkockájának önmagában és összességében is érdekesnek kell lennie:
Másik példa:
Svenkelt háttér (background pan) kerül az ismétlődő, repetitív háttereken mozgó karakterek mögé:
A svenk lehet átlós is:
Indokolt esetben érdekesebbé teszi a kompozíciót:
Jelöljük, hogy melyik szereplőt követi a svenk:
Az átlós svenk követheti a szereplőt, miközben teljes kompozíciós váltáson megy át a kép:
Bonyolultabb svenknél beszámozott karakterekkel és aláírással jelöljük, hogy pontosan mi is történik:
A banánsvenk torzított perspektivikus pán, amivel nagyobb teret tudunk átfogni – akár vízszintesen, akár függőlegesen.
A banánsvenkben egész komoly sztorikat el lehet mesélni, pl. egy közlekedési dugót:
SFX: sound effects
A mozgást is körül kell írni a bonyolultabb svenkeken:
Kanyarított svenket akkor használunk, ha az átlós pán nem a sztorit követné vagy túl üres abban a háttér.
Gesztusokkal, reakciókkal is megerősíthetjük a svenket:
Pánok zoommal együtt pl. lekövetik egy karakter mozgását, miközben ráközelítünk.
Zoom ki (truck out) – felfedi a kiinduló kép tágabb összefüggéseit. (Általában meglepő.)
Zoom be (truck in, push in) – ráközelít a később lényegessé váló részletre, helyszínre, karakterre. Lehet karakter reakciójának kiemelése is. Establishing shotból (megalapozó/bemutató beállításból) indul.
Twist truck in: ferde részletből zoomol egyenes kompozícióba.
A kizoomlás akkor ütős, ha a kiindulókép kvázi "érthetetlenségét" kontextusba helyezi.
Zoomoknál külön jelezni kell a mozgásokat, mi szerepel a kiinduló, ill. befejező képen.
Háttereknél is el lehet játszani a zoom innel, akár madárperspektívában takarásból új helyszínre váltani.
Zoom in-nel kiemelhető dramaturgiailag fontos részlet:
A zoom in jó eszköz érzelmi reakció kiemelésére:
A megtekert, megcsavart zoomolásnál fontos, hogy a kezdő- és a zárókép sarkai pontosan legyenek összekötve:
Animációnál csakis előre megtervezett vágások vannak.
A vágásokkal mutatjuk meg, hogy pontosan mit is akarunk megmutatni. Ez a film és az animáció egyik fő "művészete".
Képátmenetek, áttűnések:
- vágás (cut)
- áttűnés (dissolve)
- vis (wipe)
- blende (fade)
A szimpla vágás:
- olyan mint egy pislantás (fejfordítással)
- váltás:
- helyszínek között
- karakterek között
- karakterről tárgyra
- tárgyról karakterre
Amikor új dolgot akarunk megmutatni -> vágunk
- Ki beszél?
- Ki reagál?
- Mit néznek?
- Hol vagyunk?
- Mi a lényeg?
- Mi olyan vicces?
- Mire gondol?
- Mit kellene néznünk?
- Hogy kellene éreznünk?
A vágásnak "láthatatlannak" és szándékosnak kell lennie: okunk kell, hogy legyen rá.
P.O.V. (point of view) -> karakterről tárgyra, pl. mit néz a szereplő:
Cut to -> pl. tárgyra, ami fontossá válik:
Tárgyról -> reakcióra -> mások reakciójára:
Indokolni kell a vágást -> csak indokolt esetben, jó indokkal vágunk.
Példa a rossz vágásra: csak ugrik egyet a kép -> NO jump cut
A jó vágásnál (elkerülendő a jump cutot)
- változtass a beállítás szögén
- változtass a háttéren
- változtass a plánon
- változtass a karakterek helyzetén (szereplőről szereplőre vágásnál)
Áttűnések:
- cross-dissolve / kereszt-áttűnés -> főleg idő- vagy helyszínváltás
- ripple dissolve / fodrozódó áttűnés -> álom, flashback, régi történet
- match dissolve / egyező áttűnés -> x-diss
+ a szereplő/tárgy marad a képen
X-diss példa:
Ripple dissolve jelzése:
Match dissolve: a térképről -> a hegyre (emlék) -> arról a plakátra (következő szcéna)
Wipe (vis) – helyszín- vagy sztorivonal-váltás:
- irány (átlós, bal, jobb)
- órairány
- kép vagy forma (levél, stb.)
- írisz
A fel/le-blende (fade in/out)
- olyan mint a színházi függöny
- hosszú idő elteltének jelzésére
- feketébe -> zárójelenet
- fehérbe -> álom, emlék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése